Mi történik a restaurálás során?

Minden restaurálást a probléma jellegének és mértékének megfelelő vizsgálat előz meg.

Ezek az alapos szemrevételezésen kívül elsősorban roncsolásmentes fototechnikai vizsgálatok. UV fényben lumineszcens felvételekkel a lakkrétegre fölvitt javítások, belefestések, elkülöníthetőek. Infrafényben vizsgálva a képeket a rétegek alá benézve széntartalmú pigmentekkel készült alárajzok láthatóak - amennyiben a művész készített ilyeneket.

Ha valamilyen oknál fogva szükséges az anyagvizsgálat, akkor mintavételre kerül sor. Bár ez roncsolásos vizsgálatot jelent, de csupán egy apró anyagmintát vizsgálunk meg. Sajnos ez utóbbi vizsgálatok meglehetősen költségesek, ezért csak nagyon indokolt esetben szoktuk javasolni elvégzésüket.

A hordozónak nevezett vászon, fatábla, papír stb. konzerválásával a műtárgyak megmenthetőek az enyészettől.

A vászonszakadások, sérülések szakavatott kezek által élberagaszthatóak, és szinte teljesen eltüntethetők.

Az alapozás- és festékréteg visszarögzíthető, a kipergett, hiányzó részletek aprólékos munkával kiegészíthetőek.

A festmények feltárása, tisztítása lényeges és alapvető művelete a restaurálásnak, mivel sok esetben olyan vastag szennyeződés, besötétedett lakkréteg, átfestések borítják a képet, hogy az eredeti mű már alig kivehető.

A tisztítás egyben az egyik legkényesebb munkafolyamat is, mivel a szennyeződések, lakkrétegek, festékrétegek esetenként más-más oldószerrel távolíthatók el, sokszor egy festményen belül is. Sok esetben a kép különböző színei különböző oldószereket tolerálnak, ezek alkalmazása nagy szaktudást és körültekintést igényelnek.

A feltárást, tisztítást, konzerválást, felületi kiegészítést követően speciális lakkréteget hordunk föl a festményre, mely védi a kép felületét a későbbiekben a rárakódó szennyeződésektől, külső hatásoktól. Ez a műalkotás jellege, stílusa szerint lehet fényes, selyemfényű, vagy matt felületű.

Végül az utolsó, de legtöbb időt és tapasztalatot igénylő munkafolyamat a festmény hiányzó részeinek a retusálása, azaz az eredeti színvilágnak megfelelő, a műtárgy kora, stílusa szerinti szín- és formabeli kiegészítése.

A szakma szabályai szerint ez készülhet beilleszkedő, vagy megkülönböztető festésmóddal.

Fontos tudni, hogy soha nem festünk át részleteket, nem festünk bele a képekbe, a kiegészítő-festés kizárólag a sérült, hiányzó felületekre kerül.

Az eredeti mű és a retusálás során felvitt kiegészítések között tehát minden esetben van egy lakkréteg, ezért a kiegészítések a későbbiekben bármikor visszaoldhatók, eltávolíthatók a festmény felületéről. A kiegészítés tehát technikailag elkülönül az eredeti festménytől, de esztétikai megjelenésében pontosan belesimul a kép szín- és formavilágába.

Dokumentálás

A restaurálás folyamán a munkafázisokról fotó- és írásos dokumentáció készül, melyből nyomon követhető a műtárgy állapotának változása.

Rögzítésre kerülnek az alkalmazott módszerek, és fázisfotókon megtekinthetőek a festmény újjászületésének lépései.